Rumini kóstolója

Nem mindennapi uzsonnát kínál fel Rumini mindazoknak, akik részt vesznek lakomáján: édes datolyát, ropogós pisztáciát, kandírozott fügét, zamatos marakuját, ínycsiklandó kókuszt, friss kávét és izletes szentjánoskenyeret.

De honnan is ez a sok finomság? Kezdjük hát a felkutatását mindegyiknek egyenként.

Ezek közül talán a szentjánoskenyér az, amelyről a legritkábban, vagy egyáltalán nem hallottunk még. Pedig csodálatos eledel, messzi, napsütötte száraz tájakon igencsak megörvend neki az éhes vándor, és amint neve is erről árulkodik, Keresztelő Szent Jánosnak is ez volt a mindennapi betevő falatja a sivatagban. S valamikor nem is olyan régen mifelénk is ismerték, akár a karácsonyi asztal egyik csemegéjeként.

És akkor lássuk, mi fán terem!!!

Természetesen, szentjánoskenyérfán, amelyet neveznek még méz-sáska fának is, angolul egyszerűen sáska fának (locust tree), a törököknél pedig kecskeszarvnak, arra emlékeztető termése miatt.

/_f/afonya/rumini1.jpg

Ez a fa (tudományos nevén Ceratonia siliqua) Kis-Ázsia területén őshonos, de megtalálhatjuk az egész mediterrán térségben, és Dél-Európában is mindenhol megterem. Ha élettere megengedi, nagyon szép, terebélyes fává tud nőni, ha nem, kisebb bokorként is beéri.

A fa termése a kb 20 cm hosszú barna, fényes hüvely, az úgynevezett karob, vagyis a szentjánoskenyér. Ennek a belsejében lakoznak húsos magvai, melyek kiszárítva ékszerek, drágakövek, arany megbízható mérőegységének bizonyultak valamikor a Közel-Keleten. A keraton görög szó lett így a ma is használt karát szavunk elődje.

/_f/afonya/rumini2.jpg

A karobot szárítják és őrlik, adalékot nem tesznek hozzá, így kerül forgalomba. A karobpor vitaminokban és kalciumban is gazdag. A por pirítva nagyon hasonlít a kakaóporhoz, így annak helyettesítésére is használható. Energia- és zsírtartalma alacsonyabb, gluténmentes, és nem tartalmaz koffeint sem.

Érdemes megjegyezni tehát ezt az egeszséges csokipotlót!!!

……………………………………………………………………………………………………….

A pisztáciát azonban manapság már majdnem mindenki ismeri és szereti is ropogtatni olajos magvait, amelyek természetesen a "valódi" pisztáciafán teremnek (Pistacia vera). Ennek a fának a származása is Kis-Ázsiára tehető, és még azon túlra is, termesztésével azonban már jól elterjedt a Mediterrán térségben.

S ha már van "valódi" pisztáciafa, érdemes megemlíteni, hogy ennek vannak rokonai is, melyek közül figyelemre méltó az ehető gyantájáról, az úgynevezett masztikáról ismert mediterrán Pistacia lentiscus.

/_f/afonya/rumini3.jpg

Jó tudni, hogy például az egyik legfinomabb pisztácia magot a görögországi Aegina szigetén termesztik, nagyon jó minőségű ehető gyantát, vagyis masztikát viszont a szintén görög Chios szigetén nyernek.

/_f/afonya/r.jpg

A lakoma többi növényének felkutatását jövő héten folytatjuk!

Képek:

  1. Terebélyes szentjánoskenyérfa Kréta szigetén (Fotó: EKW)
  2. A szentjánoskenyérfa termése, a karob (Fotó: EKW)
  3. Valódi pisztáciatermés (Fotó: http://www.fruit-crops.com/pistachio-pistacia-vera/)
  4. Gyantás pisztácia termése (Fotó: EKW)

írta EKW

         SZAMÓCA események:
2018. január
HKSzCsPSzV
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Szamóca Kiskertész Klub 2018
Január 20. 10.00 és 11.15-től Rumini Datolyaparton
Január 27. 10.00 és 11.15-től Jégvarázsos jégvirágok
Február 10. 10.00 és 11.15-től
Február 24. 10.00 és 11.15-től
Március 10.10.00 és 11.15-től
Március 24. 10.00 és 11.15-től

  Jelentkezés Szamóca Klub foglalkozásra:
Életkora év