Késő nyári csemegék

Fürtike és Magorka a Málna erdő és Szamóca rét határában laktak egy takaros kis házikóban.

Picike volt az otthonuk, csak épp hogy fedelet nyújtson fejük fölé éjszakára vagy menedéket rossz időre, amúgy azonban idejük java részét kint a szabadban töltötték.

Együtt járták az illatos mezőket, bozótos erdőket, nyírfakéregből, fűzfavesszőből font kosárkáikba csak épp annyi eledelt gyűjtve, amennyi minden nap elkelt, meg a téli hideg időszakra, amikorra is ügyesen tartósították és elraktározták erdő-mező bőséges ajándékát.

Most, ahogy egyre mélyebbre kerülünk a forró nyárba, igencsak van mit Fürtöcskének és Magorkának megkóstolnia. Gondoljunk csak az erdő adta zamatos málnára, az ízletes áfonyára, a húsos szederre.

Nektek van-e a kertetekben málnátok, szedretek, áfonyátok?

Ha nincs, hamarosan itt az ideje, hogy ti is telepítsetek! Az ősz megfelelő időszak rá, egyelőre annyi a teendő, hogy körülnézzetek, mit hová ültetnétek.

Arra figyeljetek oda, hogy mindegyiket megfelelő helyre, környezetbe szánjátok: a szeder szereti a védett, napos helyeket, és ne feledjétek, hogy jó, ha valamilyen támasztékra lel, a málna inkább a félarnyékot szereti, és a nedvesebb talajt, az áfonya pedig a savanyú kémhatású, szerves anyagban gazdag földet, a sok napfényt és párás klímát hálálja meg.

És persze, idejében nézzetek körül, hogy hol szerezhetitek be az elültetendő növényeket.