Nyári hőségben jól jön a talajtakarás

Ha néhány napig nem esik az eső, a nyári hőség kiszikkasztja a megművelt földet. Ez nagyon megviselheti a növényeket még akkor is, ha rendszeresen locsolunk, s akkor pedig a gyomok is szaporábban nőnek. Ráadásul ha nincs rendszeresen fellazítva és mulcsozva a talaj, az öntözés szinte hiábavaló. Hiszen az összetömörödött talaj felszínéről nagyon gyorsan elpárolog a víz, ahelyett, hogy lefolyna a gyökerekhez. Ezért jó, ha mulcsozunk, vagyis különböző növénynyesedékekkek takarjuk a talajt. Ez származhat egyenesen a kertünkből: fakéreg, faforgács, lekaszált zöldtrágya, fűnyesedék, falomb, szalma, zöldségszár, komposzt.

Igyekezzünk olyan anyaggal takarni, ami a kertből származik, vagy a környékről, de vegyük azt is figyelembe, hogy az adott növénynek milyen tápanyagokra van szüksége.

Mulcsozást alkalmazva a természet példájára járunk el, mint ahogy egy erdő talaját mindig befedik az elhullott növények, növényrészek.

A mulcsozásnak a kertben számos funkciója van: csökkenti/lassítja a víz elpárolgását a földből, fenntartja a talajfelszín alacsony hőmérsékletét, késlelteti a gyomok kikelését, a növényi anyag felbomlása során javítja a talaj szerkezetét, táplálja a termesztett növényeket, stb.

Tartós aszály esetén legalább 10 cm vastagságú talajtakaró szükséges a talaj nedvességének biztosításához.

A mulcsozásnak azonban hátrányai is vannak.

A szalma például jó mulcsanyagnak számít, azonban gyommagvakat tartalmazhat, és lebomláskor nitrogént von el. A szerves mulcsréteg jó búvóhely a csigák számára, azok viszont veszélyt jelentenek  termesztett növényeinkre.

Díszkertekben mutatós a fakéreg, fanyesedék. Legegyszerűbb mulcsanyag viszont a lekaszált fű, azt viszont gyakran kell pótolni, mivel hamar lebomlik. Veteményes, zöldséges kertekben, gyümölcsösökben leginkább a szalma használatos, de a veteményekre csak akkor takarjuk, amikor a növények már jól kifejlődtek, különben fény és levegő hiányában elpusztulhatnak.

Jó, ha van komposzt "a háznál", jól takar és szervesanyag tartalmánál fogva jól táplál.

Mulcsozás előtt jó, ha kigyomláljuk a tervbe vett területet és egyenletes rétegbe rakjuk le a mulcsanyagot. Ezt később, lebomlás után nem kell felszedni, csupán pótolni.

Vannak olyan kertrészek, amelyeket nem szükséges takarni, például a természetes kertekben, ahol a talajtakarást maguk az élő növények biztosítják.